Egy csokornyi tavaszelőleg. Csak néhány perce még, hogy az öblös kék vázám oltalmazón magába fogadta őket. Amíg a postán megállt az idő, kissé elkókadtak az autó kalaptartóján. Tudom én, megint rosszul raktam sorrendbe a tennivalókat. Az ajánlott levéllel kellett volna kezdenem. De amikor bevásárolni indultam még nem sejtettem, hogy nem leszek képes ellenállni az első tulipánok vonzerejének.
Szerencsére gyorsan magukhoz térnek és a nappali sarkából bűvölik tekintetemet. Ötféle színt, mesés árnyalatokat rejtegetnek. De halvány és szorosra zárt szirmaik mélyén, most még szégyenlősen őrzik titkukat. Egy különös anti-maszkabál résztvevői ők, ahol a jelmez a szegényesebb annál, mint amit eltakar. Visszafogottan nyújtóznak az ablak előtt. Mintha várnának valakire. Megérkezik. Lassú sámán-táncot lejt halványzöld leveleiken. Közben varázsigéket suttog nekik, amiktől talán már holnapra múlt idővé lesznek a sápadt álarcok.
Mintha mágnes húzna, behunyom a szememet és odafordulok én is, hadd kényeztessen, hadd tapogassa végig, hadd járja be arcom minden négyzetcentiméterét ez az ablakon áttörő melegség, akár egy nyugtató, simító, jóságos kéz. Hatalma van felettem. Nem állok ellen, kiélvezem a pillanatot. Röpke és mégis olyan boldogan időtlen. A létezés nem is lehetne könnyebb és egyszerűbb.
Aztán visszafordulok a virágaimhoz. Szeretem, hogy így árulják őket. Szeretem ezt az átmeneti, tartózkodó sejtelmességet. Pedig amúgy nagyonis türelmetlen természet vagyok. De néha olyan jó és izgalmas nem rögtön készen kapni, hanem csak úgy elképzelni, megidézni az eljövendő teljességet. Mint amikor egy cseperedő gyermekbe képzelem bele az "egyszerleszmajd" felnőttet.
És közben békepipára gyújtok. Felváltva szívjuk a múló idővel.
Jaj de szép, simogatóan lágy tavaszköszöntőt mondtál, Csilla. Nem csodálom, hogy nem tudtál ellenállni a bimbózó tavasz-hírnököknek, én egy csokor barkával voltam így tegnap.
VálaszTörlésÉn is érzem mindazt, amit írtál Csilla! Bár én nem vettem, hanem kaptam mindenféle gyönyörűséget családom férfitagjaitól, nőnapra. Jól ki van ez találva :-) Pont akkor, amikor már annyira nagyon hiányoznak a színek, illatok, akkor lesz tele a lakás sárgával, pirossal, fehérrel, édessel, fűszeressel.
VálaszTörlésÉlvezzük, amíg lehet!!
Magdi, köszönöm! A dícséretet is meg azt is, hogy megemlítetted a barkát. Teljen benne sok örömöd. Én is nagyon szeretem. Szét is nézek holnap, hátha sikerül találnom itt valamelyik virágosnál.
VálaszTörlésÉvi, ez nem igazság! Te már jól el vagy látva soha el nem hervadókkal! Na de félre a tréfát, irigyellek, mert én bizony egyre ritkábban kapok virágot. Kívánom, hogy sokáig gyönyörködhess bennük! És ki tudja, lehet, hogy néhányukat még viszontláthatjuk gyöngybefűzve. :-)
Örülök, Csilla, hogy örömet szereztél magadnak a tulipánokkal, és méghozzá nem is akármilyent, egészen költői, mély és bensőgéses örömöt, amit talán csak önmaga képes önmagának szerezni, mert végredmményben ki más tudhatná, hogy az adott pillanatban éppen mire is van a legnagyobb szükségünk. A szókincsedről úgy is tudod, hogy mi a véleményem, azt nem ragozom tovább, és mégis meg kell jegyezzem, hogy a magyar szavak soha talán nem jöttek ilyen önfeledten hozzád, mint amióta külföldön élsz. És hála az égnek érte! A leírásaid is olyanok mint csokorba gyűjtött szóvirágok. S hogy mit adhatnak a tavaszi virágok a pillanatnak: a serdülő első csókjához hasonlítanám...Puszillak!!
VálaszTörlésKöszönöm, Barátném! Mintha egy csokor virágot kaptam volna tőled! És de jó, hogy ráéreztél, mert eredetileg versnek indult, de valahogy nem akarózott ezeknek a szavaknak fegyelmezetten rímekbe rendeződniük. Szabadon szerettek volna folydolgálni éppen úgy, mint ez a pillanatnyi gyönyörűség szülte érzés, amit így leírva most másodjára is megéltem. És boldog vagyok, hogy mindezt megoszthattam veled, veletek. Én is puszillak!
VálaszTörlésJaj, bocsánat, hogy csak most volt időm olvasni téged! Nagy kár!
VálaszTörlésCsodaszépen írtál! Nem lehetne kérem szépen többet? Öröm olvasni minden sorodat! Köszönöm!
Mikor találkozunk? Meglátogatsz valamikor? :)))
Köszönöm szépen, Csilla! És persze, hogy boldogan meglátogatlak, úgyis fúrja már az oldalamat, hogy milyen is lehet az új fészketek. A képekről ítélve, csodás. :))) Írok emailt és megbeszéljük, jó? Puszillak!
VálaszTörlésMár megint nem írsz, olyan kár! Na, nem baj, majd hétvégén jól megdorgállak! :)))
VálaszTörlésVan egy ajándék nálam neked!
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés