jjjj

2011. szeptember 29., csütörtök

Szeptember végi apróságok



Mostanában úgy húzom magamra ezeket a nyáriasan napsütötte, szeptember végi délutánokat, mint téli estéken a melengető, puha takarót. Valami kellemes, némi gyomortájéki bizsergéssel társuló, finoman rezignált melankóliával bútorozom össze és hagyom, hogy a hangulathoz nagyon de nagyon passzoló* vadonatúj lemezéről, Maurane jazzy, fátyolosan mély hangja kísérgessen utamon ruhateregetés vagy kis kerti kapirgálás közben. A műélvezésbe alkalmasint becsatlakozik egy-egy fűnyíró vagy a szomszéd kutyája, aki basszistákat megszégyenítő orgánummal büszkélkedhet és akinek esze ágában sincs véka alá rejteni sommás véleményét a négylábúikat huzamosabb időre magukra hagyó gazdikról.






Közben azért itt motoszkál a gondolat, hogy így, ebben a formában ez a koktél bizony nem lesz, nem lehet hosszú életű, de talán pont ettől annyira szerethető. Mint a legeslegutolsó szelet a kedvenc sütimből. Régen, kislány koromban, ha újrakínáltak, inkább jólnevelten megköszöntem és nemet mondtam. Így a negyvenes éveim derekán már jószívvel és őszintén elfogadom, sőt gourmand módjára kiélvezem, ha valami jó ér. Most például az őszbe karoló nyarat. Milyen kár, hogy egy hónapja kishitű voltam, mert akkor nem a gardróbszekrény legeslegaljáról kéne, mindent összetúrva előkotornom a fehér rövidnadrágomat.



"Fais-moi une fleur, range tes larmes
Dehors le soleil se débine
Viens vite, avant qu'il ne désarme
Ecouter le chant des glycines"


Tégy velem jót, hagyd  könnyeidet
Szökni készül odakinn a nap
Siess hát, és amíg még lehet,
hallgasd velem a lila akácokat.





6 megjegyzés:

  1. De jót tettél velem ezzel a bejegyzéssel és a zenével, Csilla, nagyon tetszik ez a szám. (nem baj, ha ellopom a fb-ra?) Örülök, hogy te is kezdesz visszatérni. :) (amint látod, én is csak módjával...)

    VálaszTörlés
  2. Örülök, ha tetszik, Magdi és dehogyis baj, sőt!
    És köszönöm, hogy jössz, hogy mindig hagysz itt nekem pár jó szót és hogy mindig türelmesen kivárod a hosszú szüneteimet. :) Puszillak!

    VálaszTörlés
  3. Csillám! Még jó, hogy végre én is felébredtem a korai téli álmomból és benéztem ide! Bocsánat a késésért! Nagyon szépet írtál, meleget, vidámat, kedveset, ahogy szoktad. És a zene is tökéletes, bár én egy szavát sem értem, de elhiszek ennek a nőnek mindent, csak rá kell nézni. Olyan természetes. Látszik, hogy nem Amerikában "gyártották"...Köszönöm és puszillak érte. Az irodában hallgattam meg, szerencsére van fülesem és nincsenek ma sokan..

    VálaszTörlés
  4. Ági, bármikor is jössz, öröm nekem, innen sosem lehet elkésni! Úgy tűnik még nekem sem, pedig erősen feszegetem a határokat a két utolsó bejegyzésem közt eltelt idővel. És milyen jól látod, a hangja mellett pont ezért imádom ezt a nőt, ezért a sallangmentes egyszerűségéért, hogy tud és mer önmaga maradni. Puszillak, Barátném!

    VálaszTörlés
  5. Ó, végre, végre! Nekem már nagyon hiányoztál! :) Hiányoznka ezek a szép irásaid! Jaj nem lehetne többször élvezni a simogató soraidat? És ez a zene! Külön köszönet, nagyon jól esett. Még soha nem hallottam róla, de amint lehet beszerzem! Bár közben elromlott az idő, de őt szerintem bármikor lehet hallgatni, az ember lelkét megsimogatja a zenéjével. Ha van még ilyen ajánlásod, akkor azt nagyon szivesen venném! Puszillak

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm szépen ezt a kedveset és bíztatót, amit írtál, Csilla. Puszillak én is!

    VálaszTörlés