Nemrégiben először jártunk ott és nagyon megkedveltük. Pedig volt pár pedig. De ezek időközben elvesztek a bagatellség süllyesztőjében, ami mint tudjuk, a feledés előszobája. Mi pedig végleg a szívünkbe zártuk a helyet, ahol egy hosszú hétvégén annyira jól éreztük magunkat. Ezt az őszbe öltözötten is dinamikus és felszabadult lelkületű várost, ahol a csatornák mentén közlekedők között a kétkeréken gurulóknak áll a világ. A várost, amely lenyűgöző múzeumot emelt egy zaklatott és sebzett lelkű zseninek, aki úgy tudott festeni, hogy muszáj gyökeret ereszteni a képei előtt. A várost, amelyben a felejteni nem akaró emlékezet megőrizte a hatmillióból egy Anne házát és mind a mai napig kígyózó sorokban, türelmesen várakoznak előtte a látogatók, hogy szembenézzenek nemcsak a múlt sötét árnyaival, hanem azok mai reinkarnációival is. A várost, ahol puritán homlokzat rejti a legjobbnak kikiáltott palacsintázót, aminek robusztusan rusztikus asztalánál ülve az ember lánya csodálattal vegyes érdeklődéssel figyeli a szomszédjában "egy tálból cseresznyézőket", akik négyen négy villával, csillogó tekintettel és gyermeki boldogan hajolnak a kétszázforintosoknál alig nagyobb átmérőjű süteményekkel megrakott tányér fölé. Muszáj hát nekünk is megkóstolnunk a poffertjest. Vajasan, porcukorral meghintve és cukorsziruppal lelocsolva. Vannak helyzetek, amikor úgy jó, ha nagyon dolce az a vita. Repetázunk is, de a fényképezőgép valahogy a második adagról is lemarad. Aztán persze van sok minden, amiről meg nem. A parkoló autó tetején hetyke eleganciával időző kócsagról például nem. Pedig az első pillanatban azt hittem róla, hogy nem is igazi. Mert mi a csudát keresne egy ilyen Amszterdam kellős közepén, ráadásul ennyire megátalkodottan rendíthetetlenül? Most visszagondolva már nem is érdekes a miért, elég, hogy ott van, vagyis hogy ott volt és egy eldugott, csöpp kis utcában találkoztunk vele.
Ide még egy praktikus tanács a valamikor Amszterdamba készülőknek: érdemes interneten beszerezni és kinyomtatni a múzeumi belépőket, mert ezzel hosszadalmas sorbanállástól kímélhetjük meg magunkat. Az Anne Frank házba a kicsiny befogadóképessége miatt konkrét időpontra kell jegyeket váltani, de például a Madame Tussaud és a Van Gogh múzeum esetében a váltás évének legutolsó napjáig érvényesek a belépőjegyek.
Drága Barátném, köszönöm a fotókat és az élvezetes leírást az amszterdami kirándulásotokról. Nagyon irigyellek Benneteket, hogy egy ilyen igazi európai kulturális központban jártatok és kihasználtátok minden pillanatát! Errefelé nagyon kevés az ilyen élményben a részem és a virtuális körutat is nagyon élveztem! Puszillak érte!
VálaszTörlésTudod Ági, vacilláltam, hogy itt a blogban beszámoljak-e róla egyáltalán, de aztán a képekre pillantva jólesett felidézni és a látogatás rövidségéhez passzolóan csak úgy flashback-szerűen visszaadni valamit az ottani feelingből. Köszönöm a kommentedet, hogy ezt is értékelted! Puszi!!!
VálaszTörlésJó, hogy leírtad, szerintem is. Bennem is felidéztél egy régi látogatást.
VálaszTörlésKöszönöm, Magdi és remélem csupa kellemes emléket őrzöl.
VálaszTörlés